Lisztes István szobrászművész
09.01.2021
Lisztes István magyar szobrászművész 1942-ben született Kecskeméten. 1969 és 1977 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanított. 1970-ben házasságot kötött Wenche Gulbransen norvég művésznővel és 1977 óta Norvégiában élnek. 1996 óta az Oslói Képzőművészeti Főiskola professzora volt egészen 2002-ig.
Bronzszobrok készítésére szakosodott, sajátos formavilága a 80-as évekre teljesedett ki. Egyszerű, klasszikus arányú figurákat készít. Sima, lekerekített formájú szobrai az egyiptomi alkotásokat idézik, merevségük az időtlenségre emlékeztetnek. 1994-ben az oslói Rikshospitalet bejáratánál található "Három grácia" elnevezésű munkájáért szakmai elismerésben részesült.
Néhány köztéri műve:
- József Attila (bronz, 1972, Szigetszentmiklós)
- Kovácsoltvas díszkút (1973, Mágocs)
- Petőfi (bronzportré, 1974, Sopron, Petőfi tér)
- Csontváry (bronz dombormű, 1975, Budapest, XI. ker., Bartók Béla út)
- Radnóti (bronz dombormű, 1980, Mohács)
- Nordahl Grieg-dombormű (1981, Oslo, Kongens Garde)
- Férfi-figura (1986, Rykkin, KI-centrum)
- Kis férfi-figura (1987, Majorstua-öregek otthona)
- Női figura (1988, Tromsø, Kultúrház)
- Nő (fafigura, 1989, Vest-Sadger női klinika)
- Nő nyitott kézzel (Ringsaker, 1990)
- Férfi kézmozdulattal (három bronzfigura, 1993, Lillehammer)
- Három grácia (három bronzfigura, 1998, Országos Kórház)
Szerző: Pál Bettina