Norvégiai híradó - 2021. 23. hét
E heti szerzőink: Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Pál Bettina, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia, Perédi Gábor
Gazdaság, belpolitika
Az olsói végzősök kijátszották a buszozást tiltó szabályt
Az oslói középiskolák több végzős diákja is kijátszotta az újonnan bevezetett tilalmat a «russebuss» használata ellen. A tilalom hátterében az áll, hogy a fiatalok túlságosan kis helyre tömörülnek ezekben a buszokban, így a járványügyi intézkedések betartása lehetetlenné válik, ez pedig a vírus terjedését segíti elő. A végzős diákok találékonyan oldották meg a problémát, és Oslo kommune határát átlépve, Holéban buliztak június 11-én hajnalban. A rendőrség hajnali fél három körül érkezett a helyszínre, ekkor körülbelül tíz buszt találtak, verekedést, zajt és szemetet. A buszok nagy része Oslo és Bærum területéről érkezett, mivel mindkét kommune megtiltotta a buszok használatát a végzősök számára.
Forrás: NRK
Buszsofőr ellen tettek feljelentést, miután diákokkal a busz tetején vezetett
Június 11-én, pénteken reggel több bejelentés érkezett a rendőrséghez egy végzős diákok bulijának otthont adó buszról, amely fiatalokkal a tetején hajtott Sandefjord területén. A rendőrség leállította a buszt, és feljelentést tett a buszvezető ellen, akinek ideiglenesen a jogosítványát is bevonták.
Forrás: VG
Új beruházások a honvédelmi szektorban
A projekt költségvetése 487 millió NOK. Ezen kívül Finnmark megyében, Porsangmoenben szolgáló sorkatonák és alkalmazottak számára lakásokat és személyzeti szállásokat vásárolnak 360 millió NOK értékben. Új tengeri rakéták vásárlására is sor kerül, illetve a meglévőket karbantartják. Ugyancsak a parlament döntése, hogy F-35-ös vadászgépeket vásárolnak, és korszerűsítik a jelenlegi fegyverarzenált. A projekt ajánlott költségkerete 6,341 milliárd NOK.
Forrás: Regjeringen
Az üvegházhatású gázok kibocsátása a vártnál magasabb lett Norvégiában
Mindössze egy statisztikai javítás az oka, hogy 1,4 milliárd tonnával több üvegházhatású gázt bocsátott ki Norvégia 2019-ben, mint amire korábban számítottak. Ez kihat a 2020-21-es számokra is és emiatt a 2020-as klímacél egy hajszálon múlik.
Ugyanis 2012 óta a norvég statisztikai hivatal (SSB) rossz bunker üzemanyag eladási adatokat használt és így kijavítva a 2019-es üvegházhatású gázok kibocsátása 2,7 %-kal magasabb lett azaz 51,7 millió tonna. A parlament célja azonban az volt, hogy 2020-ra 48,6 millió tonnára csökkentense ezt a számot- így akkor ez 50 millió felett volt. Bár így is 3,2 %-os csökkenésről beszélünk 2019 és 2020 között, a klímacél egy hajszálon múlhat (novemberben még jön egy korrekció).
Sveinung Rotevatn (V) környezet- és klímavédelmi miniszter szerint, az jó, hogy korrektebb képet kaptunk a valódi kibocsátásról, és elégedett önmagában a csökkenő trenddel. Norvégia üvegházhatású gázok kibocsátása évekig stagnált, és először 2020-ra tűzték ki célnak ennek csökkentését, és ez a megfelelő célirányos politikának volt köszönhető. A 90-es évek óta először csökkent Norvégiában a káros gázok kibocsátása.
Azonban Truls Gulowsen a Naturnvernbundet vezetője csalódott, hogy az ország nem érte el a kívánt célt és szégyenletesnek tartja azt, ugyanis a kormány "koronasegítséget" is kapott ehhez: a járvány következtében ugyanis a repülő- és autóforgalom is jelentősen csökkent. A kormánynak többet kellene tennie a cél elérése érdekében: pl. nem kellene repülőteret bővíteni vagy gigautakat építenie.
Lars Haltbakken az SV parlamenti képviselője is elégedetlen, és szerinte nem lehet csak egy statisztikai hiba mögé bújni, hiszen többen is figyelmeztettek arra hogy Norvégia nem fogja elérni a klímacélját.
A 2030-as klímacélt azonban még nehezebb lesz elérni. Nem csak a most korrigált adatok miatt, hanem mert a kormány azt tűzte ki, hogy ekkorra 50-55 %-kal csökkenti majd az üvegházhatású gázok kibocsátását: ami azt jelenti, hogy évente 6-7%-kal kellene a számot levinni, ennyit a Solberg-kormánynak 8 év alatt sikerült csak elérnie.
Forrás: NRK
A Spitzbergák orosz lakossága ingyenes norvég vakcinát kapott
Ide semmilyen út nem vezet, minden hajóval vagy helikopteren érkezik, a bányászok sokáig távol vannak a családjuktól. A városban van egy iskola, egy óvoda, posta, egy élelmiszer üzlet, egy szálloda és egy kicsi kórház. Mégis katasztrófa lett volna, ha eljut ide a koronavírus, ugyanis a legközelebb intenzív osztály a norvég Longyearbyen-ben van, amit csak hajóval és helikopterrel lehet elérni, és ez is csak egy készenléti kórház, ahonnan az akut betegeket tovább kell küldeni a szárazföldre. (Barentsburg-ban mindössze 3 orvos és 2 ápoló van.)
Amikor az anyaországi repülőket leállították, nem tudták az oroszok a Szputnyik vakcinákat eljuttatni a szigetre, a lakosok segítségére sietett a norvég állam. - A norvég szomszédaink nagyon kedvesek voltak- mondja Szergej Guscsin főkonzul. Így történt idén tavasszal, hogy a longyearbyeni egészségügyi dolgozók a norvég helyi kormányzóval és tolmácsokkal együtt dolgozva több utat tettek meg a két város között, hogy beadják a Moderna oltást a helyi lakosoknak. Jelenleg a lakosság 60%-a megkapta az oltását, és egész nyáron folytatják a programot. Guscsin elégedett ezzel a számmal és hálás azért hogy részt vehettek a norvég oltási programban.
Barentsburg William Barents holland felfedező után kapta a nevét. Évente hat szállítóhajó hagyja el 120.000 tonna szénnel megrakodva. Guscsin reméli hogy még több évig - a terv szerint 2050-ig - fognak itt szenet bányászni, és sajnálja a norvég szomszédjait, akik ezzel a tevékenységgel felhagytak.
Forrás: VG
Kevesebb menekült érkezik Norvégiába
Az év első öt hónapjában 338 menedékkérő érkezett Norvégiába. Ez több, mint kétszázzal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A norvég Bevándorlási Igazgatóság (UDI) legfrissebb adatai szerint az idei menedékkérők fele Szíriából és Eritreából érkezett.
A menedékkérők közül 36 nyilatkozott úgy, hogy kísérő nélküli kiskorú. Az adatok tartalmazzák azt az 50 szíriai menedékkérőt is, akiket a Kormány tavaly szeptemberi döntése után Norvégia Görögországból befogadott. Összehasonlításképpen: a Svéd Migrációs Ügynökséghez 3078 menedékjog iránti kérelem érkezett idén január és május között, ez majdnem tízszer annyi, mint Norvégiában. Az UDI ezen a héten közzétett adatai azt mutatják, hogy Norvégia 2010 óta összesen 82 000 menedékkérőt fogadott be.
Forrás: Utrop
Külpolitika
Szabadkereskedelmi egyezmény az Egyesült Királysággal
Az Egyesült Királysággal kötött új szabadkereskedelmi egyezmény több ágazatra vonatkozó kereskedelmet is szabályoz.
Olaug V. Bollestad földművelés- és élelmiszerügyi miniszter elmondta, hogy az érzékeny mezőgazdasági termékeket illetően (pl. sajt, marha-, birka- és bárányhús) nincs új behozatali kvóta, mert ezek kulcsfontosságú területek a norvég piacon, munkahelyeket biztosítanak az agrárszektorban, és hozzájárulnak más ágazat foglalkoztatásához is. Az Egyesült Királyság csak olyan kvótákat kapott, amiben Norvégia amúgy is importra szorul, vagy szezonon kívül esnek pl. konzervipar.
100 tonna sertéshúsra, 100 tonna sonkára, 50 tonna sertésbordára kapott Nagy-Britannia kvótát. Ezen kívül 120 tonna kolbász és 158 tonna baromfi behozatalát biztosították. Norvégia kisebb kvótákat adott tojásra, eperre, magokra, almára (szezonon kívül) és burgonyára. A megállapodás továbbá négy Norvégiából származó exportkvótát tartalmaz, köztük 513 tonna sajtkvótát.
A Norvégia és az Egyesült Királyság között fennálló jelenlegi vámrendszert az alapvető mezőgazdasági termékek és a feldolgozott mezőgazdasági termékek vonatkozásában a jövőben is folytatják.
Forrás: Regjeringen
Kiadatási kérelem egy lengyel aktivistára
Egy lengyel emberjogi aktivista, Rafał Gaweł két éve menekült el Lengyelországból, ahol elítélték az általa vezetett emberi jogi szervezetben történt sikkasztás miatt. 2020 őszén Norvégia menedékjogot adott neki, azonban időközben a neve felkerült az európai körözési listára, amely kötelezi az európai országokat a letartóztatására.
2019 novembere óta követeli Lengyelország Gaweł kiadatását, azonban ezt Norvégia megtagadta, mert szerintük a lengyelországi tárgyalás koholt volt, illetve fennáll a veszélye, hogy ha visszatér az országba, akkor üldöztetésnek vetik alá.
Rafał Gaweł jól ismert személyiség Lengyelországban. Liberális körökben nagyra becsülték, mert sok éven át dolgozott a rasszizmus, a fasizmus és a homofóbia ellen. Munkája viszont konzervatív és nacionalista körök által erősen kritizált volt. A központot, ahol dolgozott, megrongálták, illetve írásban és szóban is rendszeres halálos fenyegetéseket kapott. Egy elhíresült 2013-as esetben az általa vezetett központ falára horogkereszteket festettek ismeretlen elkövetők. A rendőrség nem vizsgálta ki az ügyet, mert a lengyel ügyészség szerint a horogkereszt az ázsiai kultúrában a boldogság szimbólumát jelenti.
Gawełt sikkasztással és csalással vádolják, az ellene folytatott per 2014-ben kezdődött. Kétszer fellebbezett a hozott ítélettel szemben, az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban elutasította az ügyét, a Helsinki Bizottság pedig szintén nem volt hajlandó segíteni neki. Cecilia Bailliet, az oslói egyetem jogászprofesszora szerint Norvégia kötelessége, hogy ne adjon menedékjogot azoknak az embereknek, akik bűncselekményt követnek el, ugyanakkor nem küldhet embereket vissza olyan országokba, ahol kínzások vagy emberi jogi jogsértések érhetik őket.
Forrás: NRK
Kína dühöng az új budapesti utcanevek miatt
A magyar ellenzék keményen tiltakozik az ország miniszterelnökének, Orbán Viktornak azon terve ellen, hogy engedélyt adott Kínának, hogy saját egyetemet építsen a fővárosban. Ezért egy olyan lépésre szánták el magukat, amivel feldühítették Kínát.
A Fudan-egyetem, amit Kína építene Budapesten, heves érzelmeket váltott ki a magyarokból. A tervek szerint az egyetem 1,8 milliárd dollárba, azaz mintegy 15 milliárd norvég koronába kerülne, ami jelenlegi árfolyamon számolva nagyjából 517 milliárd forintot jelent.
Az SVT (svéd közszolgálati média) cikke szerint ennek 20%-t a magyar adófizetők állnák, a fennmaradó részt kínai hitelből fizetnék.
Karácsony Gergely, Budapest ellenzéki főpolgármestere is ellenzi az új egyetem felépítését.
- A kormány egy olyan egyetemet enged be Magyarországra, ami a Kínai Kommunista Párt ideológiáját képviseli és a magyar adófizetőknek több milliárd forintjába fog kerülni. Ez Magyarország és Budapest számára is megalázó - nyilatkozta Karácsony Gergely.
Ez ellen tiltakozva Budapesten négy utcát átneveztek a tervezett egyetemi kampusz környékén.
A névadás úgy történt meg, hogy azzal szándékosan a kínai hatóságokat provokálják:
- Szabad Hongkong út
- Dalai Láma út
- Ujgur mártírok útja
- Hszie Si-kuang püspök út
(Az utolsó út egy bebörtönzött kínai katolikus püspök után kapta a nevét: Hszie Si-kuang püspök élete 88 évéből 28 évet töltött különböző börtönökben katolikus hite miatt.)
Ez a provokáció feldühítette a kínai hatóságokat.
- Az ilyen viselkedés szégyenletes - nyilatkozta Vang Ven-pin külügyi szóvivő még június 3-án, csütörtökön.
Azzal vádolta a magyar politikusokat, hogy hangulatkeltésbe kezdenek, amikor Kínáról van szó és meg akarják akadályozni a kínai-magyar együttműködést.
A Reuters értesülései szerint az új egyetem építésére vonatkozó tervek komoly népszerűtlenségnek örvendenek a magyarok körében. Egy keddi (június 1.) közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 27 százaléka támogatja a terveket, míg 66 százalék ellenzi.
Forrás: NRK
Kultúra, oktatás
Reménykeltő kődarabok: A régészek egy viking kori házat találhattak Norvégia legrégebbi székesegyháza alatt
Az elmúlt tíz évben késői vaskorból származó veremházakat találtak a Sandnes-i Hove-Sørbø-n és a Sola romtemplom mellett is. Ezek a helyek valószínűleg magasabb rangú települések lehettek, ezeket az épületeket pedig nem lakóháznak használták, hanem műhelyként szolgáltak, ahol kézművességgel (legtöbbször vassal, textilekkel) foglalkoztak. A stavangeri leletek arra utalnak, hogy ezek az épületek nemcsak műhelyek lehettek, hanem babonákhoz, föld alatti világgal kapcsolatos hithez kapcsolódó tevékenységeket is folytattak itt - véli Marte Mokkelbost, terepi régész, a téma kutatója. Néhány nap múlva a régészek befejezik az ásatásokat. Ezután megkezdődik annak kiderítése, hogy mi is volt valójában a helyszínen a székesegyház építése előtt.
Forrás: NRK
Amundsen szülőháza megnyílik a nyilvánosság előtt
Június 12-től bárki meglátogathatja azt a házat, ahol Roald Amundsen norvég sarkkutató és felfedező született. A ház, amely 1858-ból származik, Fredrikstad közelében található. Amundsen életéről nézhetnek meg a látogatók egy kiállítást, illetve a nap folyamán óránként vezetett túrákat is tartanak. A kiállítás a Fram Múzeummal együttműködve jött létre, és számos, eddig ismeretlen képet tartalmaz a felfedezőről.
Forrás: Norway Today
Egészségügy
Teljes kavarodás a külföldön beadatott vakcinák körül
Néhány háziorvos és a Helse Norge válasza alapján a külföldön beadatott vakcinákat utólag lehet regisztrálni Norvégiában, azonban ez mégsem teljesen igaz az FHI szerint.
A különböző hivatalok és intézetek más és más információt közvetítenek, az ember pedig könnyen szembesülhet azzal a határátkeléskor, hogy az oltás amit külföldön megkapott, Norvégiában valójában nem is érvényes. Ezt Thomas Sørensen nyilatkozta a VG-nek, miután amerikai férjével, Jeff T. Wanggal úgy tervezték, hogy Amerikában beoltatják magukat a nyáron a Pfizer vakcinájával, és már meg is vették a repülőjegyeket Chicagoba. Hogy biztosak lehessenek a dolgukban, Sørensen e-mailben érdeklődött a Helse Norgénál. Az ő válaszuk alapján a külföldön beadott vakcinákat lehet később utólag Norvégiában regisztrálni, ha rendelkeznek az oltásról szóló megfelelő igazolással, és azt elküldik a háziorvosuknak, vagy egy vakcinázási irodának. Egy másik, a VG által tárgyalt ügy kapcsán azonban Sørensen azzal a szomorú ténnyel szembesült, hogy a külföldön beadatott koronavírus elleni vakcinákat mégsem lehet utólag a vakcinák nyilvántartására használt SYSVAK rendszerben regisztrálni.
Többen azonban, Sørensenhez hasonlóan azt a választ kapták a háziorvosuktól és a HelseNorgétól, hogy ez lehetséges, és néhány embernek sikerült is a külföldön megszerzett oltásait itt Norvégiában regisztráltatnia a háziorvoson keresztül. Ezt Knudsen, a Népegészségügyi Intézet (FHI) helyettes igazgatója is megerősíti. A VG-nek azt nyilatkozta, ismer olyan eseteket, ahol ez megtörtént, annak ellenére, hogy erre egyelőre nincs kidolgozott rendszer Norvégiában, pedig mindenkire ugyanazok a szabályok kellene, hogy vonatkozzanak
Sørensen és a férje végül elhalasztják az amerikai útjukat. Mint mondják, az önmagában nem lenne probléma, hogy nem utazhatnak el beoltatni magukat, az ellentmondásos információk azonban igazán bosszantják öket.
Leonardo Carone, egy Lettország és Norvégia között ingázó egészségügyi dolgozó is hasonló tapasztalatokról számolt be. Az oltást még Lettországban megkapta, és erre természetesen a HelseNorge és a háziorvosa is rábólintott, mondván hogy lehetséges a vakcinák utólagos regisztrációja. 15 nappal később azonban megtudta, hogy a Lettországban beadatott vakcinája mégsem érvényes Norvégiában, és most munkaidőn kívül karanténban kell ülnie amikor megérkezik Norvégiába egészen a hetedik napig, amikor negatív teszt bemutatása után megszűnik a karanténkötelezettsége.
Természetesen Carone is frusztrált a szituáció miatt, különösképpen azért, mert nem tudni, mikorra oldódik meg a probléma, mennyit kell még várnia, csak annyi információt kapott, hogy valószínüleg később lehetséges lesz a Lettországban megkapott koronavírus elleni védőoltásának regisztrálása a norvég SYSVAK rendszerben.
A SYSVAK-ról szóló rendelet kimondja, hogy a külföldön beadatott vakcinákat Norvégiában is regisztrálni kell, ez azonban csak a gyermekoltási program vakcináira érvényes, a koronavírus elleni oltásokra nem, így a koronaigazolvány kiállítására sem használható.
Knudsen a VG-nek azt nyilatkozta, hogy az FHI dolgozik a vakcinák utólagos regisztrálásának keretein és szabályain. Az utóbbi időben frissítették az FHI oldalán található, erre vonatkozó információkat, és a HelseNorgét is informálták a hatályos szabályokról. Ennek értelmében tehát a külföldön beadatott koronavírus elleni védőoltások továbbra sem regisztrálhatóak Norvégiában.
Forrás: VG
2020-ban volt a legmagasabb a túladagolásban elhunytak száma az elmúlt húsz évben
A romló tendenciát mutató statisztika hátterében két dolgot sejtenek a szakértők. Az egyik a szigorú járványügyi intézkedések, a másik pedig a heroin erőssége. 2020-ban több esetben is foglalt le a rendőrség olyan heroinszállítmányt, amely a megszokottnál háromszor vagy négyszer potensebb, erősebb volt, áll a Kripos jelentésében. (Erről nyilván a drogot használó, megszokott mennyiséget fogyasztó droghasználó nem minden esetben értesül előre, így nagyobb az esély a túladagolásra - a szerk.)
Jó hír azonban az, hogy az öngyilkosságok száma nem emelkedett 2020-ban, és a tüdőbetegségben elhunytak száma is csökkent.
Forrás: VG
Hiány nyári helyettesből az intenzív osztályon
Ez az osztály látja el egyébként a legsúlyosabb koronapácienseket is Oslóban. A kórház vezetösége a korábbi években hatékony intézkedéseket vezetett be a munkaerőhiány megoldására, de még így is rengeteg pénzt használt arra, hogy a szabadságolások alatt kieső munkaerőt a szomszédos országokból pótolja. Csak 2018 és 2020 között száz millió koronát költöttek erre a célra, mindeközben csak az intenzív osztály tíz részlegén évente mintegy 4200 esetben szegték meg a munka törvénykönyvében foglaltakat azért, hogy biztonságosan, megfelelő számú és képzettségű szakemberrel müködhessen az osztály.
Forrás: VG
Rossz vakcinahírek Norvégiában
A Pfizer 400.000 adaggal kevesebb vakcinát szállít Norvégiába július folyamán, mint amivel a Népegészségügyi Intézet (FHI) korábban számolt. Így Norvégia júliusban 800.000 dózist kap majd az oltásból, ez pedig nyilvánvalóan ki fog hatni a norvég lakosság vakcinázásának sebességére is. Az FHI szerint a késés sajnálatos, és remélik, hogy a Pfizer kompenzálja majd a kiesést és továbbra is megbízhatóan szállítja majd a megrendelt adagokat. Azt, hogy ez mekkora késést fog jelenteni a vakcinázási programban, még vizsgálják, de a jelenlegi becslések szerint körülbelül egy-két héttel lehet majd számolni. Az FHI eddigi ígérete szerint minden norvégiai, 18 év feletti lakos megkaphatta volna a vakcina első adagját legkésőbb július utolsó hetében, most azonban ez augusztus első vagy második hetéig kitolódik majd. Egyelőre még nem világos, hogy mi okozza a 400.000 vakcina késését, de a Pfizer tagadja, hogy a gyártással lenne probléma. Az FHI szerint az oltási programban bekövetkező torlódást a második dózis beadásának halasztásával lehet majd csökkenteni.
Forrás: VG
Megduplázódott az altatót használó tinédzserek száma
Tíz évvel ezelőtt a 15 és 19 év közötti norvég fiatalok 1,6 %-a használt vényköteles altatót. 2020-ban a szám több mint megduplázódott (3,7%). Norvégián belül Rogalandban a legmagasabb ez a szám. A norvég vénykönyvi nyilvántartás adatai szerint itt a fiatalok csaknem 5 %-a használ altatót. Néhány altató 2020. január 1. óta már vény nélkül is vásárolható. A Norvég Egészségügyi Igazgatóságnak van egy listája azokról az altatókról, amelyek véleményük szerint függőséget okoznak. Ezeket nem szabad 2-4 hétnél tovább használni. Az altatók használata országszerte növekszik.
Nincs egyszerű magyarázat arra, hogy mi ennek az oka. Az Országos Közegészségügyi Intézet (NIPH) alváskutatója, Børge Sivertsen mindazonáltal két lehetséges magyarázatra hívja fel a figyelmet. - Valószínűleg nagyobb lett a nyitottság az alvási problémákra, többeket kezelnek vele. Emelett valószínűleg az altatók felírásának küszöbértéke is kissé alacsonyabb lett - mondja Sivertsen.
- Nem örülünk annak, hogy ebben a korosztályban növekszik az altatók használata. Ez egy olyan kor, amikor az alvás még sokat változik. Ezért is problematikus ilyen módon gyógyszerrel kezelni ezt a korosztályt - mondja Sivertsen. Úgy véli továbbá, hogy sok altató függőséget okozhat. - A legtöbb csomagon, az áll, hogy néhány hétnél tovább nem tanácsos használni. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a fiataloknak leggyakrabban felírt kiszerelések 100 darabosak.
Vannak egyéb, használható megoldások az alvásproblémákra. Az azonos időben való felkelés és lefekvés, a testmozgás, a telefon esti mellőzése, az esti séta is hozzásegítenek a jó alváshoz.
Forrás: NRK
Színes hírek
A hely, ahol a toaletthasználat veszélyes, de turisták ezrei élvezhetik a fürdőzést és a napsütést
Forrás: NRK
Finn a csomagtartóban
A finn férfi a segélyhívó számon kért segítséget, a rendőrség munkáját azonban jelentősen megnehezítette, hogy a pórul járt utas nem beszélt jól angolul, ezért bár a hatóság azt értette, hogy az illető bezárta magát, de azt nem, hogy hova. Ekkor a norvég rendőrség felvette a kapcsolatot a finn rendőrséggel, és telefonkonferenciát indítottak a szerencsétlen áldozattal. A történet végül jól végződött, a férfi épen és egészségesen került elő a csomagtartóból, és már folytatta is útját Svédország felé.
Forrás: NRK
Lakástűzben elhunyt egy hetvenéves nő Moldéban
A ház első emeletén három személy lakott, nekik sikerült időben kiemenekülniük. A tűz okát a rendőrség vizsgálja.
Forrás: VG
Sport
Jakob Ingebrigtsen, az új Európa-csúcstartó
Még tavaly karácsony előtt a European Athletics közölt egy interjút Jakob Ingebrigtsennel, aki akkor úgy nyilatkozott, hogy nem lesz elégedett, ha nem ő lesz a valaha volt legjobb. Ezt kifejtve elmondta, hogy ő mindig nyerni akar, a családjában pedig mindenben verseny van. Ez az álma június 10-én, csütörtökön valóra is vált, amikor a táv világcsúcstartóját Joshua Cheptegeit is legyőzve elsőként ért célba a firenzei Diamond League versenyen, 12:48,45-ös időt futva. Innentől kezdve a 20 éves norvég tehetségé az új Európa-csúcs, ráadásul történelmi távlatokba helyezve a firenzei diadalt, ez az idő a sportág és a táv történetének 20. legjobb ideje. Ezt a teljesítményét édesapjának, Gjertnek is köszönheti, aki a fejébe vette, hogy három tehetséges fia (Jakob, Henrik és Filip) majd megtöri a sportágban egyeduralkodónak számító afrikai versenyzők uralmát. Gjert Ingebrigtsen a Stavanger Aftenbladnak elmondta, hogy van egy hallgatólagos megállapodás, hogy európai futók számára lehetetlen, hogy legyőzzék a legjobb etióp, ugandai, kenyai és szomáliai futókat, de most sikerült az ellenkezőjét bebizonyítani.
Forrás: Dagbladet
Fossesholm nagy sikere - mindenkit megelőzött
A boldog győztes az NRK-nak úgy nyilatkozott, hogy úgy érezte magát a verseny közben, mintha egy farkasfalka vadászna rá, és ő egy bárány, akinek el kell menekülnie előlük, ha nem akarja, hogy megegyék.
Megjegyzés: Mivel nyár van, és nincs hó, ezért a verseny résztvevői egyfajta görgőkkel ellátott síléceket (rulleski) használtak a versenyzésre.
Forrás: ABC Nyheter
Norvég vereség a szomszédok elleni rangadón
Legnagyobb sztárjai nélkül állt ki június 10-én a norvég női labdarúgó válogatott az olimpiára készülő Svédország elleni barátságos meccsre. Az eredmény? Norvégia 1-0-s veresége, a svédek gólját a 66. perben Stina Blackstenius szerezte. Martin Sjögren szövetségi kapitány úgy nyilatkozott, hogy egy olyan csapat ellen játszanak, akik egy szinttel fölöttük állnak, és nekik is szintet kell lépniük, ha a legnagyobbakkal akarnak versenyre kelni. Carl-Erik Torp, az NRK szakértője páros lábbal szállt bele a norvég csapatba, amikor kijelentette, hogy a tizenhatoson belüli labdavesztésekből és kisebb hibákból akár horrorfilmet is forgathatnának, ráadásul sokkal nagyobb különbségű is lehetett volna a vereség. Azonban nem csak árnyoldalai voltak a meccsnek. A pozitívumok közé tartozik a Sandviken csapatát erősítő Elisabeth Terland teljesítménye, aki már a 3. percben veszélyeztetett, azonban lövése csak a kapufát súrolta, illetve a 19 éves balhátvéd Julie Blakstad teljesítménye, aki bebizonyította ezen a meccsen is, hogy miért ő Norvégia egyik legnagyobb tehetsége. A következő meccsre június 15-én fog sor kerülni, akkor Norvégia Hollandia legjobbjai ellen játszik majd.
Forrás: NRK
Mit mondott Jarstein a betegségéről?
Rune Almenning Jarstein még áprilisban esett át a COVID-fertőzésen. A Hertha BSC és a norvég labdarúgó-válogatott 36 éves hálóőrét eléggé megviselte a betegség, olyannyira, hogy Berlinben kórházba került, ahol antibiotikumos kezelésben részesült. A válogatott csapatorvosa, Ola Sand akkor a Dagbladetnek elmondta, hogy a játékosnak magas láza van és az oxigénszaturációja egy kicsit rossz. Jarstein még májusban eléggé szűkszavúan nyilatkozott, nem akart betegségéről beszélni. A 352 podcastben elmondta, hogy most jól van, de ez a fertőzés egy eléggé komoly menet volt számára. Ez egy agresszív betegség, ami bárkit elragadhat, és számára is eléggé ijesztő volt maga a fertőzés. Arra a kérdésre, hogy a szeptember elsején esedékes Hollandia elleni VB-selejtezőn már visszatérhet-e, azt mondta, hogy ezt még innen nehéz megmondani, sokat kell edzeni, megfelelően táplálkozni és türelmesnek lenni. Jarstein a Gibraltár, Törökország és Montenegró ellen lejátszott VB-selejtezők után pár nappal produkált pozitív tesztet, annak ellenére, hogy betartotta a maszkviselésre és a kézfertőtlenítésre vonatkozó előírásokat.
A 36 éves kapus a szezont a kispadon kezdte, ám kemény edzésmunkájának és Dárdai Pál vezetőedző visszatérésének köszönhetően újból ő lett a csapat egyes számú kapusa. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a berliniek a következő szezont is a Bundesligában kezdhetik meg, ráadásul Jarstein még egy 2023 nyaráig szóló szerződéshosszabbítást is aláírt.
Forrás: Dagbladet
Drámai és felháborító képsorok a labdarúgó EB-ről
Christian Eriksen, a dán válogatott csapatkapitánya a Dánia-Finnország EB csoportmeccs 43. percében mindenféle előjel nélkül összeesett a pályán, és a helyszínen, a Parkenben kellett újraéleszteni. Miután a 29 éves középpályás állapotát stabilizálták, kórházba szállították. Az utolsó értesülések szerint magánál, van és beszélgetni is tud a környezetében lévőkkel.
Komoly felháborodást váltottak ki azok a képek, amelyeket az NRK közölt a Christian Eriksen összeesését követő percekről a Dánia-Finnország EB mérkőzésről. Az NRK az UEFA produkciós társaságát hibáztatja. Ahelyett, hogy elvették volna a képet, még negyedóráig közvetítették élőben, ahogy az orvosok Eriksen életéért küzdenek, illetve közeli képeket mutattak a pályán zajló eseményekről és megmutatták Eriksen lelátón ülő feleségét is, miközben Andreas Stabrun Smith és Egil "Drillo" Olsen beszéltek.
A felháborodásra Egil Sundvor, az NRK sportszerkesztője a VG-nek elmondta, hogy az UEFA-tól kapják a nemzetközi jelet, és hogy nekik kellett volna elkapcsolni.
Az egykori húszszoros dán válogatott, a DR1-nek dolgozó Peter Møller azt közölte, hogy Christian Eriksen a kórházból felhívta a válogatott csapattársait és beszélt velük. Møller arról is tájékoztatott, hogy a játékos a körülményekhez képest jól van, és ezért várhatóan folytatódni fog a meccs.
UPDATE: A Dánia-Finnország EB csoportmeccs magyar idő szerint 20:30-kor újrakezdődött.
Forrás: TV2