Norvégiai híradó - 2021. 24. hét

E heti szerzőink: Boros Judit, Kovács Ádám, Ősz Anita, Pál Bettina, Bora Éva Beatrix, Orbán-Kereki Renáta, Hortobágyi Krisztina, Solberg Kajári Dia, Perédi Gábor

Gazdaság, belpolitika

Norvégia lesz a világ legelső rasszizmusmentes országa

Norvégia Kulturális és Esélyegyenlőségi Minisztere, Abid Raja (Venstre/Baloldal Párt), új politikai célt tűzött ki Norvégia számára, miszerint Norvégia lesz az első olyan ország a világon, amelyik teljesen megszabadul a rasszizmustól.

Az utóbbi időben több fiatal, ázsiai háttérrel rendelkező, norvég állampolgár állt nyilvánosság elé, hogy megosszák milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a származásuk miatt. Raja nagyon támogatja ezeket a megnyilvánulásokat, szerinte az őszinteség nagyon fontos, és felnyithatja sokak szemét, akik nem is gondolnák, hogy az Ázsiából adoptált, vagy nem színtisztán norvég, hanem kevert szülői háttérrel rendelkező, vagy éppen kelet-àzsiai származású embereket is érhet rasszizmus. Maga Raja sem volt tisztában azzal, hogy mennyi előítélet irányul például a thaiföldi nők norvég gyermekeire.

Raja szerint elképesztö, hogy Norvégiában a rasszizmus teljes legyőzése eddig nem volt kitűzött cél, amikor az ország olyan sok mindenben az élen jár, többek között a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelemben is. A kicsit utopikusnak tűnő cél elérése érdekében fontos lesz a rasszizmus, az antiszemitizmus és a muszlimgyűlölet kezelése is. A bevezetésre kerülő intézkedések kihatnak majd az iskolai életre, a kulturális, sport és művészeti eseményekre is, a legfontosabb pedig, hogy az utca emberét is bevonják az új, rasszizmusmentes Norvégia kialakításába. Raja reméli, hogy még az ő életében megvalósul majd a kitűzött cél, ehhez pedig jelentős állami támogatásokra lesz szükség, de mindenekelőtt arra, hogy a tükörbe nézzünk, és elismerjük a probléma létezését.

Forrás: VG

Belföldi koronaútlevél

A június 14-i sajtótájékoztatón ez hangzott el a norvégiai «koronaútlevéllel» kapcsolatban:

Az igazolás pirosan vagy zölden fog világítani. Értelemszerűen a zöld azt jelenti, hogy szabad az út, a piros pedig azt, hogy nem.

Zölden fog világítani például azoknak, akik:

• megkapták mindkét dózist a vakcinából, és a második adag óta eltelt legalább egy hét
• megkaptak egy adagot a kettőből, és azóta több, mint 3, de kevesebb mint 14 hét telt el
• tesztet csináltattak, és a teszt negatív lett. Ezután 24 órán át zölden világít a kijelző
• kevesebb mint 6 hónap, de legalább 10 nap telt el azóta, hogy először pozitív lett a koronatesztjük.

A zölden világító koronaútlevél lehetőséget nyújt majd arra, hogy nagyobb belföldi futballmeccseken, koncerteken, vagy társasutazásokon vegyünk reszt. A különböző események kapcsán lehetőség lesz koronatesztet végeztetni, ha az ember még nem kapott oltást vagy nem esett át a megbetegedésen. Külföldi utazásnál a koronaigazolványt sajnos nem lehet még használni, ehhez az EU közös igazolványára és további nemzetközi egyezségre kell várnunk.

Forrás: VG

Amikor a NAV elutasította a rokkantnyugdíjas férfi villanyszámlájának kifizetését, egyben azt is javasolták, hogy kérjen kölcsön egy grillt valakitől. Június 14-én, hétfőn azonban meggondolták magukat, és mégis kifizették a teljes számlát.

Az egész azzal kezdődött, hogy a férfinél kikapcsolták az áramot múlt héten kedden, június 8-án, másnap pedig a NAV elutasította a férfi kérelmét a villanyszámla fedezésére. Kapott helyette 600 koronát segély címen. Jan Fridthjof Bernt, jogászprofesszor úgy véli, a NAV által kiküldött indoklás egyrészt törvénytelen, másrészt etikai szempontból is aggályos. A NAV vezetője azóta megerősítette, hogy a rokkantnyugdíjas férfi által kézhez kapott levél eredeti, és sajnálatát fejezte ki az ügyben, elmondta továbbá, hogy azóta több intézkedést is bevezettek, hogy biztosíthassák a NAV ügyfeleinek járó megfelelő segítséget.

Forrás: VG

Könnyítések Oslóban

Raymond Johansen, Oslo főpolgármestere dicsérettel illette Oslo lakosságát a járvány alatt tanúsított kitartásukért és fegyelmükért. Bár nem kerül minden intézkedés eltörlésre egyik napról a másikra, de újabb könnyítések kerültek bevezetésre, így Oslo a legtöbb szabályban már az egységes, nemzeti intézkedéseket követi.

Ìme a legfontosabb új szabályok:

• a boltokban már nem kötelező a maszk használata, de a tömegközlekedési eszközökön és a taxikban továbbra is az
• több, mint 10 ember is összegyűlhet az otthoni találkozók során
• nincs létszámkorlátozás a boltokban, bevásárlóközpontokban stb.

Továbbra is tiltott a végzős diákok buszhasználata, és továbbra is kötelező az otthoni munkavégzés mindenki számára, akinek a munkaköre ezt lehetővé teszi. Alkoholt csak éjfélig lehet felszolgálni a bárokban és szórakozóhelyeken. Ezek a szabályok július 4-ig vannak érvényben akkor is, ha eközben a nemzeti szintű intézkedéseket tovább lazítják.

Forrás: Akersposten

Külpolitika

25 éves a norvég-orosz nukleáris biztonsági együttműködés

A norvég-orosz nukleáris bizottság éves ülése videókonferencián került megrendezésre június 16-án. A bizottság ülésén a norvég és az orosz hatóságok egyeztettek a fennálló együttműködésről, információcserét folytattak a nukleáris létesítményekről, beszéltek az elsüllyedt és lerakott radioaktív tárgyak felemelésének terveiről, valamint a kiégett nukleáris üzemanyag Andrejev-öbölből történő eltávolításáról. A találkozó első részében norvég és orosz környezetvédelmi szervezetek is részt vettek.

A nukleáris biztonság az Oroszországgal folytatott együttműködés kiemelt területe. A nukleáris cselekvési tervvel kapcsolatos együttműködés 25 éven át bizalmat és biztonságot teremtett - mondta Audun Halvorsen államtitkár. A koronavírus járvány miatt sajnos elmaradt az idénre tervezett projektlátogatás az orosz felek részéről a haldeni energiatudományi tanszéken.

Oroszország nagy erőfeszítéseket tett a szárazföldi nukleáris hulladékkal szennyezett területek megtisztítása érdekében. Pozitív, hogy az orosz hatóságok vizsgálják az elsüllyedt és lerakott radioaktív tárgyak kiemelésének lehetőségét a Kara- és a Barents-tengeren. Putyin 2020. márciusi rendelete Rosatomot javasolja az orosz oldalon az Északi-sarkvidék tengeri környezetének helyreállításáért. A norvég hatóságok részt vettek egy EU által finanszírozott tanulmányban, amely feltérképezi, mely objektumok jelentik a legnagyobb kockázatot az egészségre és a környezetre.

Forrás: Regjeringen

Norvégia továbbra is támogatná a kabuli tábori kórházat

Erna Solberg miniszterelnök a brüsszeli NATO-csúcson jelezte, hogy Norvégia hajlandó 2021 végéig támogatni a kabuli tábori kórház fenntartását. A NATO ebben az évben megszünteti a katonai jelenlétét Afganisztánban, a kivonulás pedig már elkezdődött. Solberg szerint azonban a tábori kórházon keresztüli jelenlét egyfajta diplomáciai jelenlétet biztosítana addig, amíg nem épül meg egy új, polgári kórház a civil lakosság számára. Norvégia azonban olyan feltételekhez köti a támogatást, mint például a személyzet létszámának fenntartása és az afgán hatóságok tájékoztatási kötelezettsége a norvég hatóságok felé.

Az afganisztáni biztonsági helyzet rendkívül összetett és kihívásokkal teli. Norvégia célja az is, hogy segítse az afgán fegyveres erők országon kívüli kiképzését a NATO égisze alatt. Ennek a gyakorlati és jogi feltételeit azonban még tisztázni kell az érintett feleknek.

Forrás: Regjeringen

Solberg meghívására a francia elnök is csatlakozott az Óceán Panelhez

Június 14-én Erna Solberg, az ENSZ fenntartható óceángazdasággal foglalkozó Óceán Panel társelnökeként meghívta a testületbe Emmanuel Macron francia elnököt, aki el is fogadta a felkérést.

Az óceánok az egész világon veszélyben vannak. A fenntartható óceángazdaság kiépítése korunk egyik legfontosabb feladata és legnagyobb lehetősége. A tagországok elkötelezték magukat az óceánok állapotának javítása mellet: 2025-ig fenntartható módon kezelik a joghatóságuk alá tartozó területek 100%-át, illetve 2030-ig a globális területek 30%-át.

Jövőre kerül megrendezésre Lisszabonban az ENSZ óceánkonferenciája, ahol elindítják a cselekvési terveket. Erna Solberg miniszterelnök június 1-jén hivatalosan is kihirdette az Óceántudományi Évtized kezdetét. Elmondta, hogy Franciaország csatlakozása nagyszerű hírt jelent a tagországoknak. Franciaország tudományos és gyakorlati tapasztalatai nagyban hozzájárulnak majd a célok megvalósításához.

Forrás: Regjeringen

Biden-Putyin csúcstalálkozó norvég szemszögből

Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke június 16-án, szerdán, Genfben találkozott, miközben a két szuperhatalom közötti feszültség északon növekszik. Mit jelenthet ez Norvégia számára?
Erre a találkozóra akkor kerül sor, amikor sokan azt mondják, a két ország viszonya a hidegháború lezárulta óta még soha nem volt ennyire rossz.
Az elmúlt években Norvégia számos alkalommal váltotta ki az orosz hatóságok és Szergej Lavrov külügyminiszter rosszallását, amiért szerintük a norvégok túl közel engedik magukhoz az Egyesült Államokat (az atomtengeralattjáróik kiköthetnek Tromsøben, amerikai tengerészgyalogosok állomásozhatnak Norvégia területén, illetve a Stortinget előtt van egy megállapodás, amiben arról van szó, hogy négy különböző pontján Norvégiának hadgyakorlatokat hajthat végre majd az USA, erről ősszel várható döntés).
Többen is attól tartanak, hogy a megnövekedett amerikai jelenlét veszélyes helyzeteket okozhat. Ilyen szempontból fontos lehet egy ilyen csúcstalálkozó Norvégia számára, mivel az ország egy olyan térség közelében fekszik, ahol ilyen "közeli kapcsolatok" előfordulhatnak.
Ami tovább erősíti a feszültséget, hogy mind az Egyesült Államok, mint Oroszország kilépett az Open Skies-megállapodásból. Arról is szó volt, hogy Biden és Putyin egy új megállapodásról tárgyalhat Genfben, aminek Norvégiára is hatása lenne.
Reményre adhat okot, hogy Joe Biden azt mondta, meghosszabbítják a stratégiai atomfegyverek használatára vonatkozó megállapodást.
Norvégia a Kola-félszigeten található orosz bázisok közelében fekszik, ez azt jelenti, hogy a megnövekedett feszültség az USA és Oroszország között erősen kihat Norvégiára. Az orosz külügy az ilyen aggodalmakra úgy reagált korábban, hogy Norvégia saját magát helyezi a tűzvonalba, azzal, hogy egyre több amerikait enged be.
Sokan vannak viszont akik úgy vélik, hogy Biden elnök európai körútja, és Putyinnal közös csúcstalálkozója inkább arról szól, hogy az Egyesült Államok szembeszáll Kína egyre növekvő gazdasági és katonai befolyásával. Eközben Putyin egyre inkább Kína felé tekint gazdasági szempontból, azt bizonyítva, hogy Oroszország energiaexport szempontjából nem függ annyira Európától.
Kína az elmúlt években egyre élénkebben érdeklődik az északi területek iránt, és Svalbardon is meg akarja vetni a lábát. Ennek Oroszország egyrészt örül, mert van valaki, aki a világpolitikában ellensúlyozni tudja az amerikai dominanciát, másrészt viszont nem örülnek, mert gazdasági fejlettségben Oroszország messze le van maradva Kína és az USA mögött.
Az a remény, hogy a találkozón szóba kerülhet a további leszerelés is, reményt adhat az olyan tűzvonalban elterülő országok számára is, mint Norvégia.
De ez a találkozó várhatóan nemigen fog konkrét eredményeket hozni, ami azt jelenti, hogy Norvégiának még jó sokáig együtt kell élnie az északon uralkodó feszültséggel.

Forrás: NRK

Kultúra, oktatás

12 éve a Draken Harald Hårfagre nevű viking hajó otthona Vibrandsøy (Haugesund). Ennek most vége, a kommune felmondta a hajó bérleti szerződését, ami Emanuel Persson expedícióvezetőt arculcsapásként ért. A világ legnagyobb viking hajója 2009 és 2012 között Vibrandsøy-n, egy nagy csarnokban épült meg. Azóta is ez a Draken bázisa. 2012-ben bocsátották vízre, és Olav Tryggvason legendás - 999-ből való - Ormen Lange hadihajója alapján építették. Néhány év próbavitorlázás után a viking hajó 2016-ban egy nagy médiavisszhangot kapott expedícióra indult az Atlanti-óceánon, Leiv Eiriksson nyomdokain. Az elkövetkező évekre egy tv-sorozattal kapcsolatos, nagy terveik vannak. Haugesund kommune viszont a bérelt helyet ezentúl saját használatba szeretné venni. A megállapodás határozott időre szólt és 2019 végén lejárt. Ugyanakkor mindkét fél úgy kezelte, mintha még mindig érvényben lenne. Június 30-tól viszont tényleg meg fog szűnni a szerződés. A kialakult ellentét ellenére a kommune párbeszédet kezdeményez a hajó tulajdonosával, hogy megoldást találjanak, hogy a hajó Vibrandsøy-ön maradhasson.

Forrás: NRK

Tolmács törvény

A norvég hatóságok évek óta megfelelő szakmai ismeretekkel nem rendelkező tolmácsokat is alkalmaztak. Ez gyengítette az emberek tolmácsok iránti bizalmát, és kétségessé tette mind a pártatlanságot, mind a titoktartási kötelezettség betartását. 2019-ben olyan rossz volt a helyzet, hogy a megbízások több mint 60%-át szakképzetlen tolmácsok végezték. Ez nagyon komoly probléma Norvégia, mint erős demokratikus hagyományokkal és erős jogi védelemmel rendelkező ország hírneve szempontjából. Gyakran a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek az érintettek. Sok bevándorló olyan országból érkezik, ahol a közbizalom alacsony, így nagyon sokat jelentene nekik, hogy megbízhassanak a tolmácsukban. Az alacsony színvonalú tolmácsolás a mindennapi és a fontos helyzetekben is súlyos problémákat okozhat, akár életveszélyes betegségek késői diagnosztizálásához, vagy az alapvető jogok megsértéséhez vezethet. Az új törvény bevezetésével az állami szervek feladata, hogy szükség esetén szakképzett tolmácsot alkalmazzanak a jogbiztonság érdekében. Ez a törvény megerősíti a polgárok és a hatóságok közötti bizalmat. Fontos egy befogadóbb társadalom létrehozása. A jelnyelv és az állami szervek siketekkel, nagyothallókkal és siketvakokkal folytatott kommunikációjának egyéb értelmezései, például a taktilis tolmácsolás és az írásbeli tolmácsolás szintén az új törvény hatálya alá tartoznak. A koronajárvány azt is megmutatta, hogy mennyire fontos, hogy a megbízható információk eljussanak az egész lakossághoz. Különösen a világjárvány első szakaszában volt egyértelmű, hogy rengeteg fertőzést el lehetett volna kerülni, ha a hatóságok képesek lettek volna hatékonyabban informálni a lakosság azon részeit, akik nem beszélnek norvégul.

Forrás: UTROP

Pride közvetítés az NRK-n

Norvégia első Pride közvetítését június 25-én, pénteken sugározza az NRK1, amely izgalmas vendégekkel és élő zenével közvetíti a Pride felvonulások hangulatát a fővárosból és az ország más pontjairól. Az Oslo Pride Norvégia legnagyobb, a szexuális kisebbségekről és a sokszínűségről szóló ünnepe. A fesztivál mindazoknak szól, akik támogatják az LMBTI+ mozgalmat vagy kapcsolatban vannak vele. A program segíti a szexuális kisebbségek megismerését, megértését, közelebb hozza egymáshoz az embereket. Sokat jelent, hogy a társadalom felismeri és kiemeli a még zajló küzdelmeket, és ünnepli az elért eredményeket.

Forrés: NRK

Június 15-től még nehezebb lehet Magyarországon homoszexuálisként élni

Magyarok ezrei tüntettek június 14-én, hétfőn egy új törvénytervezet ellen, amely tiltja a homoszexualitás és a nemváltoztatás nyilvános megjelenítését és az ezekkel kapcsolatos felvilágosító munkát. A törvényjavaslatot június 15-én fogadta el a Magyar Országgyűlés. Oroszországban hasonló törvény van érvényben. Több, mint 5000 ember gyűlt össze hétfőn este a budapesti Parlament előtt, és a törvény elutasítását követelte. - Sok gyermek úgy nő fel, hogy otthon nem kap elfogadást. Legalább az iskoláknak olyan helyeknek kellene lenniük, ahol befogadják őket. Ez az új törvény ezt is megnehezíti - mondja a Reutersnek Lavics Anna. A törvényjavaslatot - amelynek neve pedofília elleni törvény - Orbán Viktor miniszterelnök pártja nyújtotta be. Az Amnesty International szerint - amely a rendezvény egyik szervezője volt - a részvétel azt mutatja, hogy sokan elutasítják a homofóbiát, a transzfóbiát és a kormány gyűlöletkeltési kísérleteit Magyarországon. Gall Lydia, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet vezető kutatója szerint a nemek közötti sokféleség összemosása a pedofíliával nevetséges. - Ez a törvény cinikus, gusztustalan és a kormány szándékos törekvése az LMBTQ emberek jogainak megtaposására - mondta az Associated Pressnek. Attól tart, hogy a törvény bevezetése után még nagyobb lesz a diszkrimináció. Ha elfogadják, az a szexuális kisebbségekről szóló felvilágosítás, tanítás betiltását jelenti. Ezeket az információkat nyilvánosan sem szabad majd megjeleníteni. A homoszexualitást pozitívan ábrázoló könyveket is betiltják. A jobboldali kormánypárt, a Fidesz várhatóan megszerzi a szavazatok többségét. A legtöbb ellenzéki párt bejelentette, hogy bojkottálni fogja a szavazást.

Forrés: VG

Egészségügy

45.000 AstraZeneca oltás megy a szemétbe

Amikor az Astra Zeneca oltást szünteltetni kezdték márciusban, 45.000 oltóanyag került már elosztásra az önkormányzatoknál. Azóta az oltóanyagot ki is vették a norvég oltási programból.

Az oltóanyagokat megfelelően kell tárolni, amíg le nem járnak és utána ki kell dobni őket - közli az FHI és tájékoztatta az önkormányzatokat, hogyan kell majd eljárni. A dózisokat a nehéz szállítási, hőmérséklet-ellenőrzési és tárolási körülmények miatt kell eldobni. Sajnos nehéz dokumentálni, hogy megfelelően voltak-e tárolva, ha esetleg más országoknak adnánk tovább őket, és ezért ez nem lenne biztonságos.

Az Astra Zenecát ritka trombózis-okozó mellékhatása miatt vették ki az oltási programból, miután 4 ember halálát okozta Norvégiában. Dánia ugyanígy tett, míg a legtöbb európai országban továbbra is használják ezt a vakcinát.

Forrás: VG

Minden ötödik covid-páciens külföldön járt

Az 1733 kórházban ápolt covid-beteg közül 342-en jártak külföldön mielött a koronavírusos megbetegedés tünetei jelentkeztek volna náluk, áll a Norvég Intenzív- és Pandémiaregiszter statisztikájában. A statisztika a páciensek által megadott információin alapszik, és nem tér ki arra, hogy a betegek pontosan hol jártak külföldön.A statisztika kitér továbbá arra is, hogy a covid-betegek hosszabb ideig feküdtek az intenzív osztályokon (átlagosan 8,2 napot), mint más megbetegedésekkel küzdők (átlagosan 2 napot). A lélegeztetőgépre szoruló betegek aránya is jelentősen magasabb (82%) az egyéb okból intenzívre került betegekhez képest (náluk 59% az arány). A lélegeztetőgépen eltöltött napok száma közt is nagy az eltérés (8,6 nap a covid-páciensek esetében, a többi beteg 2 napjával szemben). A statisztika csupán a járvány kirobbanásától a 2020-as év végéig vizsgálja az adatokat, a 2021-es brit variáns okozta hullám adatai még nem kerültek feldolgozásra. Ez azt mutatja, hogy bár szerencsére a kórházi ellátásra szorulók száma nem volt túlzottan magas, gyógyításuk mégis rendkívül erőforrásigényes volt.

Az is látszik a statisztikából, hogy a szív-és érrendszeri megbetegedések, a diabetes és az asztma is gyakorta előforduló rizikófaktorok voltak a befektetett betegeknél. A kórházi ellátásra szoruló covid-fertőzöttek 6%-a egészségügyi dolgozó volt. A jelentésből az is kiderül, hogy bár az ágyak száma elégséges Norvégiában, az intenzív osztályon dolgozó, szakképzett személyzetből továbbra is hiány van.

Összesen 2180 személy került kórházba elsődlegesen covid-fertőzés következtében 2020-ban. Ezek közül 160-an haltak meg a kórházban.

Forrás: VG

Hét ember sóoldatot kapott vakcina helyett

Egy rutinhiba miatt hét személy Holthallenben június 17-én dél és fél kettő között beoltott 147 ember közül sóoldatot kapott koronavakcina helyett, jelentette Kongsvinger kommune a Facebookon egy nappal az eset után. A Mitt Kongsvinger nevű lap értesülései szerint az vakcinázási irodai felveszi a kapcsolatot mindenkivel, akit az adott időintervallumban oltottak be. Vérvétel, tesztek, és egyéni mérlegelés után talán kiderül majd, ki az a hét ember, aki végül nem oltást kapott, csak az oltás kikeveréséhez használt sóoldatot.

A hibát Kongsvinger kommune rettenetesen sajnálja. Az ügy következményeképpen hét ember késve kapja meg a vakcináját, de ez is csak akkor történhet meg, ha kiderül, ki az a hét, aki sóoldatot kapott

Forrás: VG

Színes hírek

Börtön az állatvédelmi törvény megsértéséért

Az állatvédelmi törvény megsértése miatt egy målselvi juhtenyésztőt egy év nyolc hónap börtönre ítéltek. Tavaly szeptemberben a rendőrség körülbelül 84 döglött, oszlásnak indult juhot talált a målselvi tanya egyik istállójában. A helyszínen élő juhok is voltak, közülük 11 annyira lesoványodva, hogy kényszervágást kellett alkalmazni. A gazda a bíróságon beismerte a bűnösségét. A pénteken kihirdetett ítélet összhangban áll az ügyészség követelésével. A férfi tíz évre elveszíti az állattartás jogát is. Az elmúlt években az állatvédelmi törvény megsértése után járó büntetés mértéke növekedett.

Forrás: NRK

Nagy csattanás Oslóban

Június 15-ére, keddre virradóra nagy durranásra ébredtek Oslo lakói a Carl Berner és a Torshov térségek közelében. Az oslói rendőrség környéken járőröző autójából is hallatszott a zaj, így a rendőrség egyből keresni kezdte a hang forrását. Végül sikerült néhány tanúval beszélni, akik tüzijátékról számoltak be, a rendőrség pedig megnyugodva konstatálta, hogy bár az éjszakai világosság évszakában kicsit értelmetlen dolog a tüzijátékozás, valószínüleg ez volt az, ami felriasztotta a környék lakóit.

Forrés: VG

Kigyulladt teherautó Asker kommunében

Forrás: VG

Sport

Eldőlt Erling Haaland sorsa? Megaüzlet a láthatáron.

Az európai óriáscsapatok az elmúlt időkben egymást taposták Erling Haalandért. Most viszont úgy néz ki, hogy a 20 éves norvég csatárcsillag hamarosan távozik Dortmundból. Sokan már akkor felfigyeltek rá, amikor még a Salzburg játékosa volt. Innen némi meglepetésre a Borussia Dortmundhoz igazolt, ahol Európa egyik leghatékonyabb gólgyárosa lett. Olyan csapatok versenyeztek érte, mint a Manchester United, a Manchester City, a Real Madrid, a Barcelona, vagy a friss Bl-győztes Chelsea. A SportMediaset nevű honlap arról ír, hogy Haaland ügynöke, Mino Raiola megegyezett a játékos átigazolásában Florentino Pérezzel, a Real Madrid elnökével. Az értesülések szerint a spanyol sztárcsapatnak jóval több, mint egymilliárd koronának (több, mint 100 millió euró) megfelelő összeget kell kicsengetnie a Borussia Dortmund részére. Fizetése pedig abban a kategóriában fog mozogni, ahol olyan világsztárok lesznek rajta kívül, mint Lionel Messi, Cristiano Ronaldo vagy Neymar.
Erling Haaland idén 28 bajnoki meccsen 27 gól szerzett, a BL-ben ehhez 8 meccs még 10-et tett hozzá.

Forrás: Sportsbibelen

Christian Eriksen nagy szerencsére már jobban van a vasárnapi szívleállása után, ami a szombati (06.12.) Dánia-Finnország EB mérkőzés első félidejének végén következett be. A TV élő egyenesben sugározta, ahogy a helyszínen lévő orvosok, illetve csapattársa, Simon Kjær a 29 éves középpályás életéért küzd. A meccs helyszínéről egyből kórházba szállították, miután sikerült újraéleszteni. Amikor elhagyta a Parkent (a dán nemzeti csapat stadionja), akkor tudatánál volt és kommunikált a környezetével. Martion Schootson, ügynökén keresztül azt üzente, hogy: "Köszönöm! Nem fogom feladni. Jobban érzem magam, és most már értem, hogy mi történt. Mindenkinek köszönök mindent, amit értem tett."

Forrás: VG